Párizs szép város. Durván sarkítva egy végtelenített Andrássy út és környéke, csak minden sokkal nagyobb. Olyan 6-8 órát  sétáltam a városban, és mivel már jártam itt korábban, tényleg végig kötetlenül nézelődhettem. Elmentem a Diadalívig (ahol mókás élményben volt részem: japán lányok próbálták lefényképezni egymást ugrás közben a levegőben, földet éréskor pontosan ezt a hangot adva ki), ittam egy calvadost a Pont de l'Alma-nál (ez volt az út során a kajára költött pénzem kb fele, 10 euró, de valamire nem szabad sajnálni :)), aztán vissza a  Szajna parton az állomásig. 

Ahol a szép délután nem annyira szép estébe fordult. Kiderült ugyanis, hogy a francia vonatok tele vannak, és nem csak képletesen, hanem szó szerint. Végigkérdeztem minden lehetséges célállomást (Barcelona lett volna jó, aztán valami útba eső város, esetleg Nizza, aztán Milánó vagy Svájc, a végén már azt mondtam hogy mindegy csak adjon egy jegyet) amire azt mondta a szép csokiszínű hölgy mosolyogva, hogy sajnos minden  vonat tele van. Gondolkoztam rajta hogy megkérdezem hogy akkor esetleg aludhatnék-e nála, de egyrészt ekkora arcom nincs, másrészt a válasz elég egyértelműnek tűnt. Gy.k.: nem.

Így hát más választás nem lévén bevackoltam magam az állomásra egy újabb szép éjszaka reményében, amíg a lelkes francia rendőrök ki nem kísértek, ugyanis ott éjszakára az állomás bezár. A többi sorstársammal egyetemben így az állomás mellett lévő padokat vettük igénybe, ahol feltűnt, hogy a többi szerencsétlenül járt turistának mind van valahonnan egy nagy kartonlapja, újságpapírja vagy nejlonzacskója és pár óra üldögélés után meglepő rutinnal helyezkednek el a szemetes konténer körül. Mire mindenki megtalálta a helyét, nekem is leesett, hogy a balfasz turista itt egyedül én vagyok, aki jó érzékkel a hajléktalanok bázisán verte fel a tanyáját. Probléma ebből szerencsére nem  volt, egyedül a helyi predátorral kellett beszélgetnem egy kicsit, aki úgy tűnt a nyájtól lemaradókra vadászott. Rövid csevegést követően rátért a lényegre (meghívhat-e egy italra), majd amikor nemet mondtam egyenesen megkérdezte hogy nem akarom-e nála tölteni az éjszakát, de sajnos le kellett lomboznom, mivel bár fáztam rendesen, féltem tőle hogy nála kicsit melegebb lenne mint szeretném. Ezt leszámítva eseménytelenül telt az este és másnap újra próbálkozhattam a jegyárus lánynál, továbbá jegyet is próbáltam szerezni.