Na azok nem voltak.
Az volt az alapötlet, hogy semmi szervezéssel, csak "ahova a szél fúj" megyek, azzal a vonattal amelyik éppen szembejön és abba a városba, amelyik éppen megtetszik, lehetőleg úgy, hogy nem is szállok le soha, csak sétálni egy kicsit a városban ha éppen ahhoz van kedvem. Útiterv is csak annyi volt, hogy lehetőség szerint Európa legnyugatibb pontjára állok ki minél hamarabb, majd onnan csordogálok visszafelé gondtalanul és csak valami homályos elgondolással afelől, hogy éppen hol is vagyok, és azt is csak azért, hogy ne Kalocsa és Dunaföldvár között vonatkozzak két hétig, mert bár az is biztos szép, de ennél kicsit többet szeretnék látni a világból ha már bárhova mehetek Európában.
Természetesen mint minden komoly elgondolás, ez is már szinte a legelején kártyavárként omlott össze, és ha Kalocsa nem is, de Szolnok azért megvolt oda-vissza, de erről majd később.
